Linkek a témában:
Arnót
Árpád-korban fennállott település, melyről az első írásos adat 1230-ból való (Ornolthy néven), amikor Béla király bírákat küld a várföldek visszavételére Borsod vármegyében. Későbbi időkben Arnold, Alsóarnót, Arnolth, Arnod, Arnóth, Sajó-Arnót alakban szerepel. 1910-től a ma is használatos Arnót a község neve. A név német eredetű személynévből származik. Valószínű, hogy az Árpád-korban Arnold nevű főpap, főúr volt birtokosa a falunak.
Kazincbarcika
Kazincbarcika utcái, parkjai épületei szelíden simulnak a Sajó- völgyi dombvidék lankái közé, a Bükk hegység és a Sajó folyó találkozásánál. Kazincbarcika születése egészen a honfoglalásig nyúlik vissza, az itt talált régészeti leletek és tárgyi emlékek alapján.
Boldva
Településünk a hasonló csengésű, de a nép nyelvében különbséget nem jelentő Bódva folyó régiesebb alakjáról kapta a nevét.
Meszes
Edelénytől 27 km-re, Északra fekvő település. Területe: 1.140 hektár. 1950-ig az abodi körjegyzőséghez tartozott. 1950-től önálló tanácsú község volt. 1969-től Szalonna társközsége, majd az 1989-es rendszerváltást követően újra önálló. A körjegyzőség központja Szalonna.
Borsodszirák
A település nevének utótagja sokféle írásalakban, szóalakban maradt ránk. Hosszú évszázadok alatt alakult ki a mai formája. A legkorábban említett változat 1261-ben Zyrakh alakban fordul elő az egri püspökségi birtokok felsorolásában. A legutóbbi kutatások álláspontja szerint a bolgár eredetű Cupák /szirák/ apja halála után árvának született fiú személynevéből származik.
Miskolc
Az Élet a városban menüpontban azokat az információkat gyűjtöttük össze, amelyek hasznosak lehetnek Önnek, ha Miskolcon él. Olvashat többek között az oktatásról, szabadidőről, Miskolc környezeti adottságairól, adatairól.
Sajószentpéter
Sajószentpéter története
Sajószentpéter egy 14.000 lakosú város a Sajó-völgyben Miskolc és Kazincbarcika között a Bükk-hegység észak-keleti lábainál.
Szentpéter Árpád-kori település. Középkori neve: villa Sancti Petri mutatja, hogy elnevezését Szent Péter tiszteletére emelt templomáról, egyházáról kapta. A település nevét először 1281-ben említik Zenthpeter néven a források.
Galvács
A község első írásos említése az 1332-es pápai tizedlajstromban KALOACH néven található. A XVI. századi oklevelekben a Galwacz, a későbbiekben pedig a Galvats írásmódot használták. A név - feltételezések szerint - szláv eredetű és nagy fejű embert jelent.
Sajóvámos
A település első ismert okleveles említése 1219-ben a Váradi Regestrumban található, amikor Vamus alakban írják a nevét és az Ákos-nemzetség Bebek családjának birtoka, amelynek egyik ága a Vámosi családnevet használta. Az írott neve villa Vamus. A család Pelsőczi Bebeknek nevezte magát, de Sajóvámosról Vámosi előnevet is használt. A település a Bebek-uradalom központja volt, ők építették a várát.
Hidvégardó
A település nevét elsőként 1283-ban említik írásos feljegyzések. Hidvégardó összetett szó, melynek "hidvég"- előtagja a Tornából Borsodba tartó út Bódva folyót átívelő hídját jelöli, "-ardó" utótagja pedig erdőóvó szóból rövidült, mely az itt élő emberek egyik ősi foglalkozására, az erdőgazdálkodásra utal.
Szendrő
Szendrő nevének eredete
Szendrő ősidőkig visszamenő múltját bronzkori és szkítakori feltárások igazolják. Nevét Szend nevű birtokosától kapta, aki a Bódván révet állíttatott. Róla nevezték el Zendrew-nek, mely az idok folyamán Szendrővé formálódott.
Imola
Imola régi magyar nyelvemléki szó, hínáros, mocsaras, békás helyre vonatkozott, mely keletkezésének idejében jellemző lehetett a környezetére.
Névalak-előfordulásai: Imula, Ymola, Imolah
Szikszó
Noha a város első írásos említése csak a XIII.-XIV. század fordulójának időszakából származik, a régészeti kutatások kimutatták, hogy Szikszó és vidéke már nagyon korán benépesedett.
Jósvafő
A Sajó-, vagy a Bódva-völgye felől a Jósvafő felétartókat megérinti valami sajátos hangulat, melyet a hegyekkel-völgyekkel, víznyelőkkel, bővizű, kristálytiszta forrásokkal, hosszú tornácos házakkal, magányos harangtornyokkal, kazettás mennyezetű ódon templomokkal tarkított táj sugároz.
Szuhakáló
Szuhakálló község Magyarország északkeleti részén, a Bükk lábától mintegy 30 km-re északi irányban helyezkedik el. A község területén sík területek, domborzatok váltakoznak és a község határában folyik a Szuha patak, s a külterületén található a külszíni szénbányászatból visszamaradt bányató.
Meghatározás
Edelény, BAZ megyében, Miskolctól 25 Km-re, a Bódva patak völgyében fekvő több mint 11.000. lakosú település.